Egy honlap tulajdonosa belép a Google Search Console felületére, és azt látja, hogy weboldala az elmúlt hónapban kétezer alkalommal jelent meg a keresőben. Ezután megnyitja a Google Analytics szolgáltatást, ahol egészen más számok fogadják. Ráadásul valaki azt tanácsolja neki, hogy a Google Tag Managert is telepítse.
Jogosan merül fel a kérdés: ha mindhárom eszköz a honlap működésével foglalkozik, miért nem ugyanazt mutatják?
A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A három Google-szolgáltatás nem ugyanazt a feladatot végzi. Más kérdésekre keresik a választ, és éppen ezért egymást kiegészítve válnak igazán hasznossá.
Nézzük meg őket egy kisvállalkozás WordPress-honlapjának példáján keresztül.
Google Search Console: hogyan teljesítünk a keresőben?
A Google Search Console elsősorban arról tájékoztat, hogyan jelenik meg a weboldalunk a Google keresési találatai között.
Segítségével megismerhetjük, milyen kifejezésekre találják meg honlapunkat, hányszor jelennek meg oldalaink a keresési eredményekben, és milyen gyakran kattintanak rájuk.
A legfontosabb mutatók közé tartozik a megjelenítés, a kattintás, az átkattintási arány (CTR) és az átlagos pozíció.
Tegyük fel, hogy egy kisvállalkozás honlapja egy hónap alatt 2000 keresési megjelenítést és 80 kattintást ért el.
Ez 4 százalékos átkattintási arányt jelent.
A kétezer megjelenítés azonban nem kétezer látogatót jelent. Azt mutatja, hogy a honlap találatai a Google számlálási szabályai szerint ennyi alkalommal jelentek meg a keresési eredményekben. A felhasználók közül csak egy részük kattintott a webhelyre.
Az átlagos pozícióval is érdemes óvatosan bánni. Nem egyetlen, állandó helyezést mutat, hanem az adott időszakban rögzített pozíciók átlagát. A találatok helye eltérhet keresőkifejezésenként, eszközönként és földrajzi környezetenként is.
A Search Console további fontos feladata az indexelés és bizonyos technikai problémák feltárása. Jelezheti például, hogy a Google miért nem indexel egyes URL-eket, illetve vannak-e a webhelyet érintő kézi műveletek.
A Search Console tehát elsősorban azt segít megérteni, hogyan jutnak el hozzánk a Google keresőjéből.
A mérőszámok értelmezésének általános kérdéseiről korábban is írtunk a Számok a keresőoptimalizálásban: mit jelentenek és hogyan értelmezzük őket? című bejegyzésünkben.
Google Analytics 4: mi történik a honlapunkon?
A Google Analytics 4, röviden GA4, más oldalról közelíti meg a honlap teljesítményét.
Amíg a Search Console a Google keresőjében mutatott jelenlétünkről tájékoztat, addig az Analytics a webhelyen zajló, megfelelően mérhető felhasználói tevékenységeket vizsgálja.
Segítségével képet kaphatunk arról, hány felhasználót érzékelt a rendszer, milyen forrásokból érkeztek, mely oldalakat nyitották meg, és milyen műveleteket végeztek.
A GA4 működésének egyik alapfogalma az esemény.
Esemény lehet például egy oldal megtekintése, egy fájl letöltése, egy kifelé mutató linkre történő kattintás vagy egy megfelelően beállított űrlapművelet.
Egyes eseményeket az Analytics automatikusan gyűjthet, másokat külön be kell állítanunk.
Ha egy webáruházban a vásárlás a legfontosabb üzleti eredmény, érdemes annak teljesülését is mérni. Egy szolgáltató honlapján inkább az ajánlatkérés, az időpontfoglalás vagy a telefonos kapcsolatfelvétel lehet lényeges.
A kiemelten fontos eseményeket a GA4-ben kulcseseményként (key event) jelölhetjük meg. Ez a megnevezés váltotta fel a korábban általánosan használt Analytics-konverzió fogalmát.
A lényeg nem az, hogy minden lehetséges adatot összegyűjtsünk. Hanem az, hogy tudjuk, mely felhasználói tevékenységek fontosak a honlap céljainak teljesüléséhez.
Miért nem egyeznek a Search Console és az Analytics számai?
Visszatérve a példánkhoz: a Search Console 80 keresési kattintást mutatott.
Elképzelhető, hogy az Analytics ugyanarra az időszakra ennél kevesebb organikus munkamenetet rögzít. Ez önmagában még nem jelent mérési hibát.
A két rendszer eltérő módszerekkel és eltérő eseményeket számol.
A Search Console a Google keresési találatából történő kattintást méri. Az Analytics akkor tud adatokat gyűjteni, ha a megfelelő mérési feltételek teljesülnek a weboldalon.
Egy kattintás után például előfordulhat, hogy az oldal nem töltődik be megfelelően, a mérőkód nem fut le, vagy a látogató adatvédelmi döntése korlátozza a mérést. Az is lehetséges, hogy több keresési kattintás ugyanahhoz az Analytics-munkamenethez kapcsolódik.
Az időzóna-beállítások és a különböző feldolgozási módszerek szintén okozhatnak eltéréseket.
Ezért nem az a cél, hogy a két szolgáltatásban minden szám azonos legyen, hanem az, hogy értsük az eltérések okait.
Google Tag Manager: nem újabb statisztika, hanem mérésvezérlés
A harmadik szereplő a Google Tag Manager, magyarul Google Címkekezelő.
Ez nem önálló látogatottságmérő rendszer. Sokkal inkább olyan eszköz, amelynek segítségével különféle mérőkódokat, vagyis címkéket kezelhetünk a honlapunkon.
Egyszerű példával élve: a Google Analytics egy adatgyűjtő és elemző rendszer, a Tag Manager pedig segíthet szabályozni, hogy a megfelelő adatgyűjtő címkék mikor működjenek.
A Tag Managerben fontos fogalom a címke és az aktiváló.
A címke meghatározza, milyen mérési vagy egyéb művelet történjen. Az aktiváló pedig azt, hogy ez milyen feltétel teljesülésekor fusson le.
Ilyen feltétel lehet például egy meghatározott gombra vagy linkre történő kattintás.
Egy WordPress-honlapon különösen hasznos lehet ez a megoldás, mert a megfelelő kezdeti telepítés után több mérési beállítást is kezelhetünk anélkül, hogy minden alkalommal a honlap forráskódját kellene módosítanunk.
Fontos azonban, hogy a Tag Manager telepítése önmagában nem jelenti az Analytics-mérés helyes beállítását. A címkéket, az aktiválókat és az adatküldést külön is ellenőrizni kell.
Gyakorlati példa: egy WordPress-kattintás mérése
A különbségeket jól szemlélteti egy valóban elvégzett WordPress-kísérlet.
Egy blogon olyan dobozt helyeztünk el, amelynek segítségével az olvasó egy Google-szolgáltatásban preferált forrásként jelölhette meg a webhelyet.
A doboz már működött, de felmerült egy további kérdés: honnan tudhatjuk, hogy az olvasók valóban rákattintanak-e?
A Google Search Console erre nem adott volna közvetlen választ. Az ugyanis nem a honlapon belüli, tetszőlegesen kiválasztott kattintásokat méri.
A megfelelő eseményméréshez a Google Tag Managert és az Analyticset használtuk.
A folyamat a következő volt:
- A mérési cél meghatározása. Nem az összes kattintást akartuk számolni, hanem kifejezetten a preferált forrás dobozára történő kattintásokat.
- Az aktiválás beállítása. A Tag Managerben meghatároztuk azt a kattintási feltételt, amelynek teljesülésekor a mérési címkének működnie kellett.
- Az esemény létrehozása. A Google Analytics 4 számára
preferred_source_clicknéven küldtünk egy eseményt. - Tesztelés és ellenőrzés. A beállítások közzététele és a tesztkattintás után ellenőriztük, hogy az esemény megjelenik-e az Analytics valós idejű jelentésében.
Az eredmény pozitív volt: a kattintási eseményt sikerült megjeleníteni a GA4 valós idejű felületén.
Ez azonban még nem azt mutatta meg, hogy valaki ténylegesen beállította-e a honlapot preferált forrásként. Csak azt, hogy rákattintott az erre szolgáló elemre.
Ez fontos különbség. Egy gomb megnyomása és a mögötte álló cél sikeres teljesülése nem feltétlenül ugyanaz.
Azt is tapasztaltuk, hogy az új esemény a valós idejű jelentésben már látható volt, miközben a hagyományos eseményjelentésben még nem jelent meg.
Ez nem feltétlenül hiba: a GA4-adatok feldolgozása akár 24–48 órát is igénybe vehet.
Mit tanulhat ebből egy kisvállalkozás?
A példánk nem csupán technikai érdekesség.
Egy vállalkozás honlapján gyakran vannak olyan elemek, amelyek szerepe fontosabb, mint az egyszerű oldalmegtekintésé.
Ilyen lehet az ajánlatkérő gomb, egy letölthető termékkatalógus, egy jelentkezési felület vagy egy külső foglalási rendszerre vezető hivatkozás.
Ha tudjuk, hogy ezekre hányan kattintanak, jobban megérthetjük a honlap működését.
De a kattintások száma önmagában nem bizonyítja az üzleti eredményt.
Egy ajánlatkérő gombra kattintó látogató még nem biztos, hogy el is küldi az ajánlatkérést. Egy foglalási oldal megnyitása sem jelenti automatikusan a foglalás befejezését.
A mérés kialakításakor ezért mindig érdemes feltenni két kérdést: pontosan milyen tevékenységet figyelünk meg, és abból milyen következtetést vonhatunk le?
A webes működés többi alapfogalmát az Online marketing és webes működés – a legfontosabb alapfogalmak című összefoglalónk is bemutatja.
A mérésnek is vannak korlátai
Nem szabad megfeledkezni az adatvédelemről sem.
A weboldal látogatóinak adatvédelmi döntéseit tiszteletben kell tartani. A megfelelő hozzájáruláskezelés, a mérési beállítások és az adatkezelési tájékoztatás nem mellékes technikai részletek.
A Google beleegyezési módja (Consent Mode) segíthet a mérési címkék működését a felhasználók döntéseihez igazítani, de önmagában nem helyettesíti a szükséges hozzájáruláskérő felületet és az adatvédelmi megfelelés vizsgálatát.
A hiányzó adatok miatt pedig különösen fontos, hogy ne kezeljük a webanalitikai jelentéseket a valóság teljes és tökéletes másolataként.
Három eszköz, három különböző kérdés
A Google Search Console, a Google Analytics 4 és a Google Tag Manager együtt jóval használhatóbb képet adhat egy honlap teljesítményéről, mint bármelyik önmagában.
A Search Console azt segít megérteni, hogyan teljesítünk a Google keresőjében.
Az Analytics arra világít rá, milyen mérhető tevékenységek történnek a honlapunkon.
A Tag Manager pedig lehetővé teszi, hogy meghatározott mérési feladatokat rugalmasabban állítsunk be és kezeljünk.
Egy kisvállalkozásnak nem feltétlenül van szüksége bonyolult elemzési rendszerre. Sokkal fontosabb néhány jól meghatározott cél és néhány megbízható mérőszám.
Mert a webes mérés végső célja nem a minél több adat gyűjtése.
Hanem az, hogy a számok alapján jobb döntéseket hozhassunk.
Gyakran ismételt kérdések
Szükség van mindhárom Google-eszközre egy kisvállalkozás honlapján?
Nem feltétlenül. A Search Console és a Google Analytics sok esetben önmagában is elegendő a keresési teljesítmény és a látogatói tevékenységek alapvető vizsgálatához. A Tag Manager akkor különösen hasznos, ha egyedi eseményeket vagy többféle címkét szeretnénk kezelni.
Miért mutat több kattintást a Search Console, mint amennyi látogatást az Analytics?
A két szolgáltatás eltérő adatokat mér. A Search Console a Google keresési találataiból történő kattintásokat rögzíti, az Analytics pedig a weboldalon érzékelt felhasználói tevékenységeket és munkameneteket. Az adatvédelmi beállítások, a mérési korlátok és az eltérő számlálási módszerek is okozhatnak különbséget.
Lehet-e programozói tudás nélkül kattintásokat mérni WordPressben?
Igen, bizonyos esetekben. A Google Tag Manager grafikus felületén beállíthatók kattintásalapú események, ha a szükséges mérési rendszer már megfelelően telepítve van. Összetettebb megoldásoknál azonban technikai segítségre is szükség lehet.
Honnan tudhatom, hogy működik az új GA4-eseményem?
Először a Tag Manager előnézeti módjával ellenőrizhető, hogy a megfelelő címke aktiválódik-e. Ezután a GA4 Valós idejű vagy DebugView jelentésében lehet megvizsgálni, hogy az Analytics fogadja-e az eseményt. A szokásos jelentések később is frissülhetnek.
Jelent-e több vásárlót vagy érdeklődőt a növekvő látogatottság?
Nem automatikusan. A növekvő forgalom kedvező jel lehet, de üzleti szempontból az is fontos, hogy a megfelelő érdeklődők érkezzenek az oldalra, és elvégezzék a kívánt műveleteket. Éppen ezért kell a látogatottsági adatokat a valóban fontos eseményekkel együtt értelmezni.
Kedveli a Weblib blogon olvasott tartalmakat?
Állítsa be kedvelt forrásként a Google Keresőben és az AI-találatokban.
