A webshop indítás egy online értékesítési rendszer üzleti, jogi, technikai és marketingalapjainak kialakítását jelenti. Nem a webáruházmotor telepítése az első lépés, hanem annak eldöntése, hogy mit, kinek, milyen árréssel és milyen kiszolgálási háttérrel szeretnénk értékesíteni.
Egy jól működő webáruházban a termékkínálat, az árképzés, a készlet, a fizetés, a szállítás, az ügyfélszolgálat és a marketing egymással összehangolt rendszert alkot. Ha ezek közül akár egyetlen fontos elem hiányzik, a technikailag hibátlan webshop sem feltétlenül válik jövedelmező vállalkozássá.
Az alábbi útmutató a tervezéstől az indulás utáni fejlesztésig mutatja be a legfontosabb döntéseket.
Érdemes-e saját webáruházat indítani?
A saját webshop egyik legnagyobb előnye, hogy a vállalkozás maga alakíthatja ki a márkáját, termékkínálatát, árazását, kommunikációját és vásárlási folyamatát. Nem kell kizárólag egy piactér szabályaihoz alkalmazkodnia, és közvetlenebb kapcsolatot építhet a vásárlóival.
Ugyanakkor a saját webáruház önmagában nem biztosít látogatókat. Gondoskodni kell a marketingről, az ügyfélszolgálatról, a rendelésfeldolgozásról, a szállításról és a technikai működésről is.
A webshop indítása akkor lehet megalapozott döntés, ha:
- van valós kereslet a termékekre;
- a kínálat valamiben megkülönböztethető a versenytársakétól;
- az árrés fedezi a marketing, a csomagolás és a kiszolgálás költségeit;
- biztosítható a megbízható beszerzés és szállítás;
- rendelkezésre áll elegendő idő vagy megfelelő munkatárs az üzemeltetéshez;
- a vállalkozás képes finanszírozni az indulási és a kezdeti működési időszakot.
A „majd feltöltjük a termékeket, és jönnek a vásárlók” elképzelés ritkán működik. A webshop nem automata pénzkereső gép, hanem folyamatos figyelmet igénylő kereskedelmi vállalkozás.
Első lépés: üzleti ötlet és piackutatás
A webáruház alapja nem a választott szoftver, hanem a megfelelő termék és célcsoport. Még a fejlesztés előtt meg kell vizsgálni, hogy kik lehetnek a vásárlók, mire van szükségük, és milyen ajánlatot kapnak jelenleg a versenytársaktól.
A célcsoport meghatározása
Nem elegendő annyit mondani, hogy a termék „mindenkinek” szól. Minél pontosabban ismerjük a várható vásárlót, annál könnyebb kialakítani a kínálatot és a kommunikációt.
Érdemes megvizsgálni:
- milyen problémára keres megoldást;
- milyen szavakat használ keresés közben;
- mi alapján hasonlítja össze a termékeket;
- mennyire árérzékeny;
- milyen kifogások vagy bizonytalanságok akadályozzák a vásárlásban;
- milyen szállítási és fizetési módokat vár el.
A versenytársak elemzése
A konkurencia vizsgálata nem másolást jelent. A cél annak megértése, hogyan működik az adott piac, milyen szolgáltatási szinthez szoktak hozzá a vásárlók, és hol található javítható hiányosság.
Vizsgáljuk meg többek között:
- a választékot és az árszintet;
- a kategóriák felépítését;
- a termékleírások minőségét;
- a szállítási feltételeket;
- a vásárlói véleményeket;
- a gyakori panaszokat;
- a keresőben elért helyezéseket;
- a hirdetési és közösségi média jelenlétet.
Különösen értékesek lehetnek a negatív vásárlói értékelések. Ezek megmutathatják, milyen problémát tudna egy új webáruház jobban megoldani: pontosabb tájékoztatással, jobb csomagolással, gyorsabb válaszadással vagy megbízhatóbb készletinformációval.
Második lépés: az üzleti modell kialakítása
A webshop működését alapvetően meghatározza, honnan származik a termék, hol tárolják, és ki végzi a rendelés teljesítését.
Saját készlet
Saját készlet esetén a vállalkozás előre beszerzi és tárolja a termékeket. Ennek előnye a gyorsabb kiszolgálás és a készlet feletti nagyobb ellenőrzés. Hátránya, hogy jelentős tőkét köthet le, és fennáll az eladatlan készlet kockázata.
Beszállítói teljesítés
Ebben a modellben a beszállító készlete és logisztikája is részt vesz a teljesítésben. Kevesebb saját raktárra lehet szükség, de a webshop kiszolgáltatottabbá válhat a partner készletinformációinak, csomagolásának és szállítási teljesítményének.
Dropshipping
Dropshippingnél a webáruház értékesít, de a terméket jellemzően a beszállító küldi közvetlenül a vásárlónak. Az alacsonyabb készletigény vonzó lehet, ám a minőség, a szállítási idő, a visszaküldés és a vásárlói panasz továbbra is komoly felelősséget jelenthet az értékesítő számára.
Saját termék vagy gyártás
Saját gyártású, egyedi vagy márkázott termék nagyobb megkülönböztethetőséget és kedvezőbb árrést biztosíthat. Ugyanakkor figyelembe kell venni a gyártási kapacitást, a minőségbiztosítást, a csomagolást és a termékre vonatkozó biztonsági követelményeket.
Harmadik lépés: költség- és megtérülési terv
A webshop indításának nincs minden vállalkozásra érvényes, egységes ára. Egy kis termékszámú, bérelhető rendszerre épülő áruház és egy egyedileg fejlesztett, vállalatirányítással összekapcsolt rendszer költségei között jelentős különbség lehet.
A tervezéskor számolni kell:
- a webshopmotor vagy fejlesztés díjával;
- a domainnel és tárhellyel;
- a sablonnal és az egyedi arculattal;
- a termékfotókkal és leírásokkal;
- a jogi dokumentumokkal;
- a fizetési és számlázási rendszerekkel;
- a csomagolóanyaggal és logisztikával;
- a könyveléssel;
- a marketinggel;
- a karbantartással és fejlesztéssel;
- a visszaküldések és hibás teljesítések költségével;
- a munkával töltött idővel.
Nemcsak a várható forgalmat, hanem a fedezetet is ki kell számítani. A bevételből le kell vonni a beszerzési árat, az adókat, a fizetési díjakat, a csomagolást, a szállítás támogatását, a marketinget és az üzemeltetést.
Érdemes több forgatókönyvet készíteni:
- óvatos indulás kevés rendeléssel;
- reális működés várható forgalommal;
- gyors növekedés nagyobb készlet- és munkaerőigénnyel.
Negyedik lépés: vállalkozási és jogi háttér
Webáruházat megfelelő vállalkozási és kereskedelmi háttérrel lehet működtetni. Az értékesített termékek alapján meg kell határozni a megfelelő tevékenységi köröket, ellenőrizni kell az esetleges bejelentési vagy engedélyezési kötelezettségeket, és biztosítani kell a szabályos számlázást.
Fontos változás, hogy a korábbi, általánosan használt „csomagküldő, internetes kiskereskedelem” besorolás helyett a tevékenységi osztályozásban már jellemzően az értékesített termék típusa a meghatározó. A helyes TEÁOR- vagy ÖVTJ-kód kiválasztását ezért könyvelővel vagy szakértővel érdemes egyeztetni.
A webshop jogi hátterének főbb elemei:
- az üzemeltető és a vállalkozás adatainak feltüntetése;
- általános szerződési feltételek;
- adatkezelési és cookie-tájékoztató;
- elállási nyilatkozatminta;
- panaszkezelési tájékoztatás;
- szavatossági és jótállási információk;
- árak, fizetési és szállítási feltételek;
- termékbiztonsági és nyomonkövetési adatok;
- a rendelés és annak visszaigazolása;
- a számlázás és az adatszolgáltatás megfelelő kialakítása.
A fogyasztókat főszabály szerint 14 napos indoklás nélküli elállási jog illeti meg az interneten kötött vásárlásoknál, de vannak kivételek. A vállalkozásnak az elállás módjáról, határidejéről és következményeiről előzetesen, világosan kell tájékoztatnia a vásárlót.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság részletes webáruházi tájékoztatója összefoglalja a fontosabb fogyasztóvédelmi területeket. A konkrét dokumentumokat és folyamatokat célszerű e-kereskedelemben jártas jogásszal ellenőriztetni.
Ötödik lépés: a megfelelő webshopmotor kiválasztása
A webshopmotor kiválasztását nem érdemes kizárólag az induló ár alapján eldönteni. A termékszám, a szükséges funkciók, az integrációk, a belső szaktudás és a tervezett növekedés egyaránt befolyásolja a döntést.
Bérelhető webáruház
A bérelhető rendszerek – például a Shoprenter vagy az UNAS – havi vagy éves díjért kínálnak kész technikai hátteret. A frissítések és az alapvető üzemeltetés jelentős részét a szolgáltató végzi.
Előnyük lehet:
- a gyorsabb indulás;
- a kisebb technikai teher;
- a magyar fizetési, számlázási és logisztikai kapcsolatok;
- a támogatás és dokumentáció.
Korlátot jelenthet a rendszerhez kötöttség, az egyedi fejlesztések kisebb szabadsága és a folyamatos előfizetési díj.
WooCommerce
A WordPressre épülő WooCommerce rugalmas és széles körben bővíthető megoldás. Különösen akkor lehet jó választás, ha a tartalommarketing és a blog fontos szerepet kap.
A szoftver alapja szabadon használható, de a tárhely, a prémium bővítmények, a biztonság, a frissítések és a szakértői munka költséget jelentenek. A rendszer üzemeltetéséről a webáruház tulajdonosának vagy megbízott szakemberének kell gondoskodnia.
Nemzetközi, bérelhető rendszer
A Shopify és más nemzetközi platformok gyors indulást, modern felületet és számos integrációt kínálnak. Magyar vállalkozásként azonban külön ellenőrizni kell a hazai számlázási, fizetési, logisztikai és jogi igények kiszolgálását.
Egyedi fejlesztés
Az egyedi rendszer nagyobb szabadságot biztosíthat, de magasabb fejlesztési és üzemeltetési költséggel jár. Akkor indokolt, ha a vállalkozás folyamatai vagy termékei olyan speciálisak, amelyeket a kész rendszerek csak jelentős kompromisszumokkal kezelnek.
Hatodik lépés: domain, név és arculat
A jó webshopnév könnyen megjegyezhető, kimondható és leírható. Nem szükséges minden esetben kulcsszót tartalmaznia, de nem lehet félrevezető vagy összetéveszthető más márkával.
A domain kiválasztásakor célszerű ellenőrizni:
- a név és a kapcsolódó domainek elérhetőségét;
- a védjegyeket és az esetleges névütközést;
- a közösségi média felhasználóneveket;
- az egyszerű leírhatóságot;
- a későbbi bővíthetőséget.
Az arculat feladata nem pusztán a webshop „kiszínezése”. Segítenie kell az eligazodást, az olvashatóságot és a bizalomépítést. A túl sok szín, betűtípus és látványelem könnyen elvonhatja a figyelmet a termékekről és a vásárlásról.
Hetedik lépés: termékkínálat és kategóriarendszer
A termékkategóriákat a vásárlók gondolkodása szerint kell kialakítani. A beszállító belső cikkszámrendszere vagy a vállalkozás raktári logikája nem feltétlenül érthető a látogató számára.
A jó kategóriarendszer:
- közérthető megnevezéseket használ;
- nem túl mély és nem túl széttagolt;
- segíti a keresést és az összehasonlítást;
- alkalmas a későbbi bővítésre;
- egyértelmű szűrési lehetőségeket kínál.
Induláskor nem feltétlenül a lehető legtöbb termék feltöltése a cél. Egy kisebb, jól bemutatott és biztosan szállítható kínálat többet érhet, mint több ezer hiányosan feldolgozott termék.
Nyolcadik lépés: termékoldalak és tartalom
A termékoldalnak olyan kérdésekre kell válaszolnia, amelyeket a vásárló egy hagyományos üzletben az eladónak tenne fel.
A jó termékoldalon szerepel:
- pontos és közérthető terméknév;
- egyedi termékleírás;
- a legfontosabb előnyök és felhasználási területek;
- műszaki vagy méretadatok;
- jó minőségű képek;
- ár és készletállapot;
- szállítási információ;
- változatok és tartozékok;
- garanciális tájékoztatás;
- kapcsolódó termékek;
- vásárlói értékelések.
A gyártói leírás változtatás nélküli átvétele nem segíti a megkülönböztetést. A saját tapasztalat, a választási tanács, az összehasonlítás és a gyakori kérdések megválaszolása viszont tényleges segítséget adhat.
Kilencedik lépés: fizetés, számlázás és szállítás
A vásárlók eltérő fizetési és átvételi módokat részesítenek előnyben. A választék kialakításánál a költségek, a biztonság, a célcsoport és a termékek értéke egyaránt számít.
Gyakori fizetési módok:
- online bankkártyás fizetés;
- utánvét;
- banki átutalás;
- elektronikus pénztárca;
- halasztott vagy részletfizetés.
A számlázórendszernek együtt kell működnie a rendelési folyamattal és teljesítenie kell a szükséges NAV-adatszolgáltatást. A NAV Online Számla tájékoztatója tartalmazza az aktuális alapinformációkat.
A szállításnál nemcsak a futárszolgálat árát kell vizsgálni. Fontos a csomagpontok és automaták elérhetősége, a kézbesítési idő, az utánvét kezelése, a sérülések rendezése, a visszáru és az integráció minősége is.
Tizedik lépés: keresőoptimalizálás és marketing
A keresőoptimalizálást már a webshop felépítésekor figyelembe kell venni. Ha a kategóriarendszer, az URL-ek és a termékadatok rosszul készülnek el, a későbbi javítás sok többletmunkát okozhat.
A legfontosabb induló SEO-feladatok:
- kulcsszó- és témakutatás;
- logikus kategóriaszerkezet;
- egyedi kategória- és termékszövegek;
- keresőbarát URL-ek;
- megfelelő címek és meta leírások;
- képek tömörítése és leíró alternatív szövege;
- mobilbarát és gyors működés;
- belső linkelés;
- strukturált termékadatok;
- mérési rendszerek beállítása.
A kapcsolódó feladatokat a Webáruház SEO útmutató mutatja be részletesen.
Az induló marketing több csatornából állhat:
- Google- és közösségimédia-hirdetések;
- keresőoptimalizálás;
- ár-összehasonlító oldalak;
- e-mail-marketing;
- közösségi média;
- termékbemutató videók;
- partneri és viszonteladói kapcsolatok;
- hasznos blogtartalmak.
A csatornák kiválasztását nem a divat, hanem a célcsoport, a termék és a mérhető megtérülés alapján kell eldönteni. Erről a Webáruház marketing összefoglaló ad további segítséget.
Tizenegyedik lépés: tesztelés az indulás előtt
A webshopot az éles indulás előtt valódi vásárlási helyzetben kell végigpróbálni, lehetőleg mobiltelefonon és számítógépen is.
Az indulási ellenőrzőlista legfontosabb pontjai:
- működik-e a regisztráció és a vendégvásárlás;
- helyesen számol-e a kosár;
- megjelenik-e minden szállítási és fizetési díj;
- sikeres-e a bankkártyás tesztfizetés;
- megérkeznek-e a visszaigazoló levelek;
- megfelelően készül-e a számla;
- átkerül-e a rendelés a futárszolgálathoz;
- pontos-e a készletcsökkentés;
- működnek-e az űrlapok és elérhetőségek;
- olvashatók-e a jogi dokumentumok;
- gyors és használható-e a mobilos pénztár;
- rögzülnek-e az analitikai események.
A tesztrendelést nem elegendő a rendelés elküldésénél befejezni. A teljes folyamatot a számlázástól a csomagfeladásig és az esetleges visszaküldésig érdemes végigpróbálni.
Mit kell figyelni az indulás után?
Az első hetek célja nem csupán a forgalom növelése, hanem a hibák és a vásárlói bizonytalanságok felismerése.
Érdemes rendszeresen mérni:
- honnan érkeznek a látogatók;
- mely termékeket és kategóriákat nézik meg;
- milyen kifejezéseket írnak a belső keresőbe;
- hol hagyják el a vásárlási folyamatot;
- mekkora az átlagos kosárérték;
- mennyi a rendelésenkénti marketingköltség;
- mely termékek hozzák a legtöbb hasznot;
- milyen kérdésekkel fordulnak az ügyfélszolgálathoz;
- mi okozza a visszaküldéseket és panaszokat.
A vásárlói kérdésekből új GYIK, termékleírás, kategóriaszöveg vagy blogbejegyzés készülhet. Így a valódi tapasztalat folyamatosan javítja a webshop tartalmát és működését.
A webshop indítás leggyakoribb hibái
- piackutatás nélküli termékválasztás;
- a várható költségek és árrés hibás kiszámítása;
- túl nagy induló készlet;
- másolt vagy hiányos termékleírások;
- áttekinthetetlen kategóriarendszer;
- későn megkezdett keresőoptimalizálás;
- mobilon nehezen használható pénztár;
- váratlan szállítási költségek;
- pontatlan készletinformáció;
- hiányos jogi tájékoztatás;
- marketingkeret nélküli indulás;
- mérési rendszer hiánya;
- az ügyfélszolgálati és logisztikai munka alábecsülése.
Összefoglalás
A webshop indítása nem egyetlen technikai feladat, hanem egymásra épülő üzleti döntések sorozata. Először a célcsoportot, a terméket, az üzleti modellt és a várható költségeket kell meghatározni. Ezt követheti a jogi háttér, a webshopmotor, a termékkínálat, a fizetés, a logisztika és a marketing kialakítása.
A jó webáruház nem attól sikeres, hogy sok funkciót tartalmaz, hanem attól, hogy megbízhatóan segíti a vásárlót a megfelelő termék kiválasztásától a rendelés átvételéig.
A webshop teljes működési rendszerét az A webáruház fogalma, felépítése és üzleti működése pilléroldal foglalja össze. A technikai háttér részletei a Webáruház technikai működés, a vásárlási folyamat pedig a Webáruház UX fogalmak útmutatóban olvasható.
