Elképzelt blogbejegyzés – a létezés öröme

Elképzelt blogbejegyzés során futok egy marathont - Weblib
Elképzelt blogbejegyzés során elképzelem, ezt a marathont megynyerem

Ez itt nem létező blogbejegyzés?

Ez a blogbejegyzés nincs, csupán elképzelem. Nem viccelek, ez egy elképzelt blogbejegyzés!
Jack Fostertől az Ötlet c. könyvet olvasom, benne a kísérlettel, mely szerint kosárlabdázókat három csoportra osztottak.
Az egyik valóságosan gyakorolta a büntető dobást, a másik csoport csak képzeletben, vizuálisan tette azt, míg a harmadik csoport úgy töltötte el a kísérlet két hetét, hogy nem gyakorolt semmit.
Mit tesz Isten, az első csoportnak – írja Foster – 24%-kal, a másodiknak pedig 23%-kal javult a teljesítménye. Megnyugtató persze, hogy eközben a harmadik csoportnál nem változott semmi.

(Öreg kosárlabdázóként örömmel nyugtázom, a kosarazást talán hosszú távon sem lehet elfelejteni. Bár a tüdő és az izmok inkább a képzeletbeli sportoknak kedveznek.)

Dobtam egy bullt – persze, csak képzeletben

Dartsjátékosoknál kontrollálták az eredményeket és ugyanerre a meglepő eredményre jutottak!
El is határoztam magam erre a kísérletre: nem írok posztot, csupán elképzelem azt!
És íme az eredmény: szép, rendezett sorok, értelmes mondatok mindenfelé. Pedig csak elképzeltem, hogy ez egy blogposzt lesz, amely a képzelet erejéről fog szólni, az emberi elme nagyszerűségéről, a szárnyaló szabadságról, a web ideális pályájáról, ahol akár a marathont is lefuthatom világszínvonalú időben.
És ha már elképzeljük ezt a bejegyzést, miképpen Athen felé futunk, miért is ne integethetnének gyönyörű görög nők nekem, a futónak. Aztán a célban is történhetne ez meg az…

Mi lenne, ha a kormány csak képzeletben dolgozna?

Ó, mennyi szakma képviselőjének tudnám ajánlani, hogy holnap ők is csak képzeletben végezzék el a dolgukat, miközben más szakmák képviselőit arra buzdítanám, hogy legyenek kontrollcsoport és valóságosan húzzanak bele a munkájukba.
Mondd, te kinek mit javasolnál – persze csak képzeletben 🙂

A weben kutatva ezt találjuk a kérdésre: hat-e a képzelet az emberi szervezetre?

A képzelet jelentős hatással van az emberi szervezetre. Az emberi agy rendkívül kreatív és rugalmas, és képes olyan dolgok elképzelésére, amelyeket jelenleg nem tapasztal. Amikor valaki képzeletben él, elképzeli vagy elképzeli bizonyos helyzeteket vagy eseményeket, az agy hasonló módon reagál, mintha a valóságban lennének jelen.

A képzelet hatása számos területre kiterjedhet, például az érzelmi, kognitív és fiziológiai funkciókra. Itt van néhány példa a képzelet hatásaira:

  1. Érzelmi hatások: Amikor valaki egy pozitív vagy negatív helyzetet képzel el, az agy ugyanazokat az érzelmi válaszokat generálhatja, mint amikor ezeket a helyzeteket a valóságban éljük át. Például egy rémisztő álom vagy egy izgalmas vízió hatására a szívverés felgyorsulhat, a vérnyomás megemelkedhet, és az adrenalin szintje emelkedhet.
  2. Kognitív hatások: A képzelet hasznos lehet a kreatív gondolkodás és a problémamegoldás szempontjából. Amikor valaki képzeletben gyakorol vagy elképzeli egy feladatot, az agy bizonyos területei aktívvá válnak, ami hozzájárulhat a készségek és a teljesítmény fejlesztéséhez a valós életben.
  3. Fizikai hatások: Az agy képzeletbeli eseményeket vagy tevékenységeket élhet át, és ez befolyásolhatja a test fizikai állapotát. Például, amikor valaki intenzív sporttevékenységet képzel el, az izmokban és az idegrendszerben hasonló aktivitás figyelhető meg, mint amikor valóban sportolnánk. Ez azért is hasznos lehet, mert a képzeletben való gyakorlás segíthet a mozgáskoordináció fejlesztésében és a sportteljesítmény javításában.

Fontos megjegyezni, hogy a képzelet nem helyettesíti teljesen a valós élményeket és tapasztalatokat. Az agy reakciói a képzeletbeli eseményekre általában kevésbé intenzívek lehetnek, mint amikor a valóságban átéli azokat. Azonban a képzelet hasznos eszköz lehet a tanulás, a kreativitás és a személyes fejlődés szempontjából.

***

A web szabadságáról: weblib
Ha már a blog műfaja szóba jött: szolgáltató-blog

“Elképzelt blogbejegyzés – a létezés öröme” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Köszönöm az írást!
    Már el is kezdtem vizualizálni, hogy 90 évesen lefutom a negyed maratont és fekve 25 kg-ot nyomok. Még mást is elkezdtem vizualizáni, de azt azért mégse fogom leírni. Elég lesz csak rágondolnom!

    Válasz
  2. Kedves Sándor!
    Elképzelem, hogy veled futom le a negyed maratont, aztán iszunk meg csajozunk is. Bár ha te 90 leszel akkor én egy-két évvel idősebb, de a lélek az nem öregszik.
    Irigylem a szépségversenyek csinos lányait – ők mindig elképzelik a világbékét. Egyszer bizonyos öregurak is elképzelhetnék ezt a vállapjuk csillagai alatt!

    Válasz

Szólj hozzá!