A befolyásolásról
A web szabadsága nem csak a véleményt nyilvánítóké, hanem az olvasóké is. A tájékozódás joga mindenkit megillet. Ebből következően kötelezettségek is hárulnak azokra, akik manipulációval találkoznak – így biztosítva az olvasóik jogát az igaz tartalmakhoz.
Egy korábbi nemzeti konzultáció „A bevándorlásról és a terrorizmusról” főcímet viselte. Számos szakmai kritika érte a már nyomdában lévő kérdőívet, kifogásolva a címben szereplő fogalmak összemosását. A befolyásolás kísérletét.
A kormányszóvivő azzal az érvvel próbálja kivonni a szociológiai, szociálpszichológiai, politikai és a marketingkommunikáció szakterületei felől érkező kritikák hatóköre alól a dokumentumot, hogy
“a kérdéssor nem egy közvélemény-kutatás, hanem egy politikai kérdőív, egy közvetlen levelezés a választókkal.”
Vagyis – szerinte – erre nem vonatkoznak az előbbi szakmai szabályok.
Szakmai blogok a politikamentesség mögött
De miért is foglalkozunk mindezzel, amikor egy szakmai blog egészségét a „politikamentesség” üdvösen szolgálja, márpedig a magyar nemzeti konzultáció intézménye igenis át van itatva politikummal (akár annak hasznossága, akár annak álszent, demagóg módjára hívnánk is fel a figyelmet vagy érvelnénk valamelyik állítás mellett).
Okként had idézzem ide Philippe Breton 1 szavait:
Ha helyet biztosítunk a manipulációnak – bármilyenek legyenek azok az ügyek, akár tiszteletre méltóak is, amelyeket szolgál -, saját demokráciánkat tesszük tökéletlen rendszerré, önmagunkat pedig olyan nőkké és férfiakká, akik nem mondhatják el, hogy teljesen szabadok.
Philippe Breton, A manipulált beszéd
Tehát igen, kötelességünk a manipulációkra rámutatni és védeni azoktól a társadalmat!
A hazugság, a manipuláció egyes megoldásai a köznép számára is könnyen megfoghatóak. A második világháború magyar rádióadásaiban, újsághíreiben például gyakran szerepelt a „rugalmas elszakadás” kifejezés. Az emberek számára egyre nyilvánvalóbbá vált, minél közelebb kerültek a magyar határhoz a rugalmas elszakadók a „front kiigazítása” közben, hogy ez a fogalom tulajdonképpen a fejvesztett menekülést jelenti, óriási emberveszteséggel és anyagi károkkal a hadfelszerelésben.
Minél közelebb kerülünk napjainkhoz, annál kifinomultabb módszerekkel találkozhatunk.
Csapdába csalt szavak a meggyőzés mellékútján
Az egymás mellé fűzött szavak jelentéstartalmai összemosódnak, egymást erősítik.
Fent, a bejegyzés címében a béke szó barátságossága áttevődik a SEO tükörszóra, és ez rá is fér erre a fogalomra, hiszen szavakat használunk fel munkánk során, kulcskifejezéseket küldünk versenybe és a legfontosabb érv amellett, hogy szeressék az emberek a SEO-t és a keresőoptimalizáló embert is – ebből élünk!
De ennél a mesterséges példánál jóval durvább a terroristák elleni ellenszenvet rávetíteni a bevándorlókra. Tankönyvszerűen az.
Andreas Freund a „csapdába csalt szavak” között ( Andreas Freund: La Mésinformation. La Pensée sauvage, 1991) konkrétan említi a terrorizmust! Emlékeztetve a híres pavlovi kísérletre azt mondja: „a terrorizmus szó veszi át a csengő szerepét, a feltételes reflex, amelyet ki akarnak váltani, a felháborodás.”
De ugyanígy manipulációt kell mondanunk „a bevándorlásról és a terrorizmusról” szóló kérdőívre, ha Pratkanis és Aronson örökbecsű művéből indulunk ki, és A rábeszélőgép által felmutatott, a meggyőzés mellékútjaként aposztrofált jelenséggel azonosítjuk. Vagyis a figyelmetlen, felkészületlen befogadó érzelmi manipulálása ugyanúgy előbukkan a terrorizmus szó bevetésével.
A SEO-s zömmel szavakkal dolgozik. Marketingkommunikációban, online marketingben szerzett jártassága alapján kötelessége figyelmeztetni olvasóit, ha durva manipulációval találkozik. Induljon az bárkitől, bárhonnan is.
***
Korábban a témában írt – politikai befolyásolás – illetve ahhoz kapcsolódó bejegyzésekből:
- Cégblog, szakmaiság és politika
- Politikai marketing: a fizetett taps értelme és ára
- A politikában visszafelé is elsülhet a láb
- A web szabadsága – a szabadság internete
1.) Philippe Breton /Wikipedia
