Meddig tud figyelni az ember?
Ha a mindennapi gyakorlatot figyeljük, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy az emberi figyelem határai a végtelenbe nyúlnak. Hányszor halljuk, és hányszor átéljük, hogy az elvileg pszichológiából és marketingből is jól felkészített intézményekben, előadásokon, prezentációkon, kongresszusokon, (vagy akár írásbeli megnyilatkozásainkban a weben) a megfelelő ismeretekkel rendelkező emberek is rákacsintanak hallgatóikra és azt mondják: ne tartsunk szünetet, előbb végzünk!
Kevesen gondolják, hogy ezzel a gesztussal máris „merényletet követtek el” a téma ellen, pontosabban a témát befogadni kész emberek ellen. Ugyanis bizonyított tény, hogy körülbelül 40-45 percig lehet számítani a felnőtt ember – egyre csökkenő – figyelmére. A fokozott figyelmünk pedig csupán 7-10 percig tart ki, még akkor is, ha istenáldotta tehetség az előadó, a téma pedig életbevágóan fontos. Ráadásul mi, hallgatók is teljesen egészségesek és a befogadásra készek, sőt „kihegyezettek” vagyunk. Nézzünk is meg egy erre vonatkozó ábrát Susan M. Weinshenk 100 dolog, amit minden tervezőnek tudnia kell az emberekről c. könyvéből.
Néhány nappal ezelőtt honlapok készítésének, pontosabban azok SEO, keresőoptimalizálás tartalmának elemzésekor mutattam be egy, az egész világon elterjedt ábrát, amellyel azt akarja igazolni egy SEO-ban dolgozó cég, hogy legalább 2500 szóból kell állnia egy internetes bejegyzésnek vagy oldalnak ahhoz, hogy a keresőtáblán (az úgynevezett SERP-ben) élre törhessen a weboldal. > SEO dilemmák Chicago honlapjairól
Ezzel máris kedvet csinált sokaknál, hogy iszonyúan hosszúra nyújtsák a mondandójukat, az a tartalom, bejegyzés akár elvisel ennyi szót, akár nem visel el.
Ebből következően nem minden keresőmarketing, keresőoptimalizáló szakértő véleményét kell elfogadnunk minden fajta krtikai hozzáállás nélkül.
A figyelem megőrzése a weben
De most velük ne is foglalkozzunk, inkább azt vizsgáljuk meg, hogy a web bejegyzésekben, blog írásainkban miként érhetjük el, hogy a figyelmet fenntartsuk. David Ogilvy a reklámról c. könyvének megjelenése óta tudjuk, hogy a témánkhoz nem illő tényezőkkel nem érdemes próbálkoznunk, az ő példája szerint a fúrótornyokhoz csővezetéket kereső szakembert internetes keresés, újsághírdetések böngészése közben nem nagyon érdeklik a másik nem képviselőinek ruhával nem vagy alig takart bájai.
Tehát meg kell elégednünk azzal, hogy fejezetekre bontással, képek, videók közbeiktatásával, kiemelésekkel, vagyis bold és italic fontokkal, színek használatával kerüljük el egyfajta monoton szöveg-tenger ijesztő látványát. Jól olvasható betűtípust kell választanunk, lehetőleg fehér alapon majdnem fekete színű fontokkal érdemes írnunk. És arra is nézzünk példát, hogy egy weboldal nem csak betűkből, videóból, fotóból állhat, hanem piktogramok is színesíthetik.
A szolgáltatást nyújtó honlapok különös sajátja a felhasználó barátság. Egyszerű navigáció, könnyű kezelhetőség, lényegre törekvés – vagyis mindez ellentmond a 2500 szavas mesterkélt, vírusként terjedő „szabálynak”. És ez a felhasználó barátság a figyelmet nem meríti ki! Persze mindezzel távolról sem állítom, hogy néhány egy-két mondatos bejegyzéssel versenyképessé lehetne tenni egy honlapot vagy blogot.
Keresőmarketing szakértő, ügynökség
Korántsem lehetetlen a siker érdekében keresőmarketing szakértő ismereteit, tapasztalatát igénybe venni. Ez ma már a KKV-k esetében is megoldható. Hiszen az elérhető haszon (ismertségben, megrendelések számának növekedésében) ideális esetben jóval nagyobb lesz, mint a specialista megbízási díja.
Figyeltem 🙂
Az internet tele van egy Microsoft kutatással, mely szerint a netet használók figyelmének időtartama (Human Attention Span) 2000-ben még 12 mp volt, 2015-re azonban lecsökkent 8.25 mp-re. Ha ezt összehasonlítjuk az aranyhalak 9 mp-es teljesítményével, akkor nem állunk jól!
Persze a kutatás részleteit nem ismerjük, pl azt sem, hogyan kell mérni az arnyhalak figyelmi képességét?
Az biztos, hogy ma nagyon sok cég kutatja azt, hogyan lehet az emberek figyelmébe férközni.
Félek, hogy ebben a politikai marketing az élenjáró.
Lehet, hogy másolnunk kellene a módszereiket, de az is lehet, hogy inkább a kritikai gondolkodásunk fejlesztésével védekeznünk kellene ellene!